2014. július 23., szerda

... de ki számolja?!

Már csak 2 nap van vissza a szakmai programból, már kevesebb, mint 20 előadást kell végigülnöm értelmes fejjel (és ebből csak egyet kell nekem megtartani), már csak 3 éjszakát kell ebben a sok szempontból elhanyagolható ágyban és szobában töltenem (és egyet a vonaton), már csak 3 és fél napot kell kihúznom zöldség és gyümölcs nélkül, már csak 86 óra, és ismét pacsizhatok kis növésű házi kedvencemmel, így megragadom az alkalmat, hogy megjegyezzem, milyen nagyra értékelem a szervezők törekvéseit annak érdekében, hogy európaihoz közelebbi viszonyokat teremtsenek számunkra, mint ami egyébként itt lenni szokott. Tényleg látható, hogy minden követ megmozgattak a komfort fokozat növelése érdekében, akinek nagyon nem felelt meg a kollégiumi szállás, annak utólag is megoldották a szállodai elhelyezését, kérésünkre kitakarították a szobáinkat (van akinél még a törölközőt is kicserélték), készséggel segítettek a hétvégi privát programok megszervezésében, a hétköznapi ellátásunkat igyekeztek (a lehetőségekhez mérten) változatosra tervezni, mindemellett pedig természetesen sokat tesznek a város és ezzel az ország fejlesztéséért.
Félre ne értsen senki, egyetlen perccel sem szeretnék tovább maradni, mint azt a vonatjegyem indokolja, de fontosnak tartottam ezeket is megemlíteni, hogy árnyaltabb legyen a kép, illetve mert már szentimentálisra fáradtam magam. ;)
Már csak 4325 perc, és indul a vonatom... :D (2014.07.23. 20:03 van most)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése