Ma sajnos nem tudok képpel szolgálni kedves olvasóimnak, mert nem lőttem egyetlen épkézláb fotót sem. Próbáltam ugyan harcolni a naplementéért, de nincs nálam állvány, és mire kitaláltam a tuti helyettesítést, addigra már mindegy volt. Egyébként a szobám ablakából egészen szépek a színek, amikor nyugovóra tér a Nap. Ma nem voltam munka után sétálni, mármint fényképezés céljából, mert hazafelé jövet be kellett vásárolnom tányért, poharat, kést, villát, stb, az egyetemre pedig nem szoktam vinni a kamerát, és a szupermarket egyébként sem egy hajrobbantó látvány. Továbbá reggel a cipő véresre törte mindkét sarkamat, míg beértem az irodába, pedig ma kivételesen tényleg a legrövidebb úton mentem, emellett még valami kórságot is összeszedtem mára, vagy csak mostanra mondta azt az immunrendszerem, hogy elege van a friss levegőből!
De hogy ne maradjatok ma sem művészet nélkül, és tegnap egyébként is előkerült Donizetti, íme egyik leghíresebb operájának egy igen ismert áriája, a világ talán egyik legnevesebb tenorjától:
Sikerült ma elérnem azokat az embereket, akik a szállással kapcsolatos kérdésekre válaszolnak. 4 ember dolgozik az irodában, ami okmányirodákat megszégyenítő nyitvatartási renddel dolgozik: hétfőn és pénteken 10:30-12:00 és hétfőn és szerdán 14:00-15:30 fogadnak érdeklődőket. A 4 kollégából 2 együtt majdnem mindent megért és egészen sokat képes elmondani angolul, viszont a másik 2 rendelkezik a szükséges információval. Így aztán csatárláncban ment a beszélgetés, de legalább fény derült egypár apróságra. Nevezetesen jogosult vagyok az ebédlő használatára és vacsora fogyasztására fizetés ellenében (mármint a vacsoráért kell fizetni), használhatom a földszinti mosodát saját felelősségre, és takaríthatom a szobámat, ahogy tudom, de csak takinénit tudnak adni hozzá hetente egyszer, porszívót, felmosót, portörlőt nem, az itt szokott lenni az embereknek. Így aztán annyiban maradtunk, hogy kérek szépen takinénit a szobám mellé, aki hetente egyszer használja a saját eszközeit, mert nekem továbbra sincs ilyesmim.
Ez tényleg gyönyörű, mármint az ária, és Pavarotti hangja. Ha már a művészetnél tartunk, nekünk is volt benne részünk ma este, de sajnos igen messze jártunk az előbb említett színvonaltól. A Revizor a Vígben - hát, szegény Gogol forog a sírjában.
VálaszTörlésÖrülök, hogy pozitívan alakulnak a lakhatási körülmények, a kommunikációs nehézségek ellenére.
Jó éjt, puszi :)
én úgy érzem, csak dicséret illetheti az olasz ügyintézést:
VálaszTörlés1. egy héten négy napon is nyitva tartanak (a nyitvatartási idő hossza alapján, persze lehet, hogy csak szellőztetnek)
2. egyidejűleg négy ember is dolgozik (ilyet egy magyar útfelújításnál SOHA nem lehet tapasztalni)
3. két nap a héten, pedig odáig merészkednek elhivatottságban és szakmai eltökéltségben, hogy SZIESZTA IDŐBEN fogadják a kedves ügyfeleket.
Úgy látom, Évesz, hogy megismerkedhettél a helyi sztahanovistákkal :)
Még egy érv szól a sztahanovista elképzelés mellett:
VálaszTörlésNem csak, kiírják, hogy nyitva vannak a megjelölt négy időpontban, de ráadásul még tényleg van is valaki az irodában ilyenkor! :)