Ma rendhagyó módon a refettorioból küldöm a kis bejegyzésemet. Egyrészt azért mert itt találtam egy széket, ami még a szobámba feloldalgott példánynál is kényelmesebb, másrészt itt pár fokkal melegebb van, mint nálam, mivel itt nem hagyta nyitva a takinéni az ablakot. Ebek harmincadjára ment el a napom, hiszen már reggel úgy ébredtem, mintha úthengerrel keltettek volna, és ez a nap második felére csak fokozódott. Az irodában is tök egyedül csücsültem egész nap, szóval fél 3 körül fogtam magam, és hazajöttem. Kicsit begyógyszerezve szunnyadtam majdnem két órát, és egészen emberi fejjel sikerült ébrednem. Ez a helyzet azóta nyomtalanul eltűnt, de sebaj. Nem kell nekem mindig photoshoppal szabott arcot hordani!
Tegnap kipróbáltam a helyi kantint vacsora céljából. Kicsit menza jellege van, de egészen korrekt. 7:30-kor kezdik a vacsora-osztást, és igazolni kell, hogy az ember itt lakó diák. (Az igazolás annyit tesz, hogy "sí"-vel kell válaszolni a "Student?" kérdésre.)
Vacsora után még elmentem sétálni egy 40 percre, és rá kellett döbbennem, hogy a lakhelyem 100m-es körzetében elképesztő különbségek lelhetőek fel a stílusok tekintetében, mind építészet, közlekedés, emberek, üzletek és látvány terén.
Tekintettel arra, hogy monszunszerűen szakad kint az eső, ma sem tudok képekkel szolgálni. :( Már a fényképezőgépem is cüccögött emiatt, de sem őt sem magamat nem akarom fölöslegesen Vietnámban túráztatni!
Mára ennyit, szép estét Nektek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése